(please scroll down for the English version in italic, below the flag)

Az ötödik napon a reggeli ébresztő mozgást Harmen tartotta. Rengeteg érdekes, hasznos, de nehéz futó, egyensúlyi és test-koordinációs gyakorlatot tartott a gyerekeknek, Nick segédletével.

A jócskán kifáradt gyerkőcök a reggeli után sem pihentek: először edzettünk egyet, szintén Harmen irányítása mellett, majd ebéd után útnak indultunk a De Alde Feanen nemzeti parkba, ahol biciklizés várt a társaságra.

Ez a nemzeti park a szép tájairól, tópartjáról, a lápos-mocsaras területeiről híres, kedvelt turistacélpont a helyiek körében is. És, mivel közel van Drachtenhez, úgy gondoltuk, érdemes bringaháton bejárnunk.

Megérkezvén három, azaz inkább négy csoportra osztottuk a gyerekeket: volt egy csapat, amely Nick vezetésével egy hosszabb körre ment biciklivel, míg a kisebbek a rövidebb, ám kompolós körre indultak el. Amikor ők visszaértek, a második, kisebb gyerekekből álló csoport indult el ugyanerre a körre, miközben a negyedik, biciklizni nem kívánó csoport a tóparton élvezte a jó időt, vagy épp átkompozott a szemközti múzeumba és látogatóközpontba.

Azért nem marad el a kaland sem: egy telefon szó szerint lemerült - úgy értem, a tó fenekére. Volt is ebből némi sírdogálás, de aztán sikerült a mintegy másfél méteres mélységből kihalászni a jószágot, amely azóta kiszáradt, és csodák csodája, újra működik.

Amikor mindenki visszaért, épségben, buszra szálltunk, és visszatértünk Drachtenbe, ahol a helyi C-jeugd, azaz C korcsoportos (11-14 éves) csapat már edzéshez készülődött. Persze mi is beszálltunk az edzésbe, amely leginkább a dobásra fókuszált, és ha már beszálltunk, pár királyozást gyorsan meg is nyertünk.

Az edzés után a gyerekek talán kedvenc vacsorája jött, közösen a drachteni játékosokkal: megint a helyi klub vendégei voltunk, ezútal sültkrumplit és a híres holland frikandel-t kaptunk (ez utóbbi darálthúsból készült virsli-szerűség), méghozzá jó sokat. Mondjuk, a gyerekek inkább a krumplit ették, a frikandel egy része a tanári asztalnál landolt. 

Aztán megint elkezdődött, és egyre fokozódott a közös buli. Közös csocsózás, tánc, email- és Facebookcím-csere, és nagy nevetések után jött újra a 11 órás lámpaoltás, amelyet ismét rendesen betartott mindenki. Talán azért, mert a gyerekek is tudták, hogy a másnapi meccseken szükségük lesz minden erejükre...

On the fifth day the morning session was held by Harmen and his assistant, Nick, who gave the kids a lot of interesting, useful, but hard exercises about running technique, body balance and body coordination. 

The kids got tired by the end of the session, but they could only take a break while eating their breakfast. After that we had a korfball training again with Harmen, and after that we got in the bus to go to De Alde Feanen national park to have a bicycle tour.

This national park is famous for its' nice landscapes, lakes, wetlands and marshes, and is a popular tourist destination for locals. And, since it is really close to Drachten, we thought that it will worth a visit.

There we split the group into three, or rather, four parts: one group took a longer tour by bike, led by Nick, while the younger ones took a shorter one, but with a ferry included. When they arrived back, the third group of smaller kids took the same tour, while the fourth group, that didn't feel like biking, enjoyed the lake and the sunshine, or took the ferry to the other side to visit the museum and the visitor centre.
 

Of course we also had some adventures here, too: one of the smartphones fell into the lake. After some crying, luckily, we managed to rescue it from the 1,5 m deep lake, and -to our biggest surprise- later, when it dried out, it was working again.

When all the kids returned from biking safely, we again took the bus, and returned to Drachten, where the local C-jeugd = C youth (11 to 14 years olds) was about to have a shooting training. Of course we joined them, and also won some of the shooting games.

After the training came the favourite dinner of the kids, together with their new Drachten friends: our hosts invited us to a french fries + frikandel dinner (frikandel is a typical Dutch snack, kind of a minced meat hot-dog). Well, to be honest, the kids preferred the potato, so some of the frikandels ended up on the teachers' table.

And then we had a party: the Dutch and Hungarian kids played table soccer together, danced, exchanged email addresses and Facebook profil addresses, and had a lot of big laughs. Then, at 11, the lights of the sportshall went off, and by then, all the ids were on their mattresses. Maybe because they knew that they would need all their energy next day, during the matches agains the local teams...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.